A veszprémi Benedek-hegy tetején álló kereszt mellett a város látványában gyönyörködő látogató egy régi temetkezési hely emlékével is találkozik. Az 1904-ben emelt szakrális emléket Farkasné Fülöp Andrea mutatta be az Útszéli keresztek nyomában gyűjteményünknek.

Veszprém várnegyedének északi oldalán különleges sziklamagaslat emelkedik a Séd völgye fölé. A Benedek-hegyre vezető lépcsők végén kitárul a város: a történelmi épületek, a völgy utcái és a távolabbi Bakony látványa fogadja az érkezőt. A magaslaton álló kereszt azonban arra is hív, hogy a körültekintés mellett az emlékezésre is szánjunk néhány percet.

Egy szikla, amely sokféle múltat őriz

A Benedek-hegy történetében a vallási hagyomány, a hadászat és a temetkezés emlékei kapcsolódnak össze. Nevét a helyi hagyomány a bencésekhez, illetve egy Szent Benedek tiszteletére emelt kápolnához köti. A város turisztikai ismertetője ugyanakkor óvatosan fogalmaz: a névadás és a középkori kápolna történetének egyes részletei feltételezésként maradtak fenn.

A magaslat katonai jelentőségét mutatja, hogy az 1593-as ostrom idején a törökök innen is ágyúzták a várat. Később őrtorony állt itt, amely hadászati szerepét elveszítve, részben visszabontva kriptaként szolgált. A terület így az elhunytak nyughelyévé is vált.

Az egykori sírok helyén emelt kereszt

A hegy múltjának feltárásában fontos állomást jelentettek az 1903-as ásatások. Ekkor az egykori építmény és a kripták maradványait is feltárták. A munkák során előkerült halottakat a Vár-hegy és a Benedek-hegy közötti nyereg területén helyezték el, a sírleletek pedig a veszprémi múzeumba kerültek.

A következő évben, 1904-ben a veszprémi székeskáptalan keresztet állíttatott a magaslatra. A kereszt az egykori temetkezési hely és az ott nyugvók emlékét őrzi. Történetének ez a mozzanata különös jelentőséget ad neki: olyan emberekre emlékeztet, akiknek sírjai ma már nem láthatók a szikla tetején.

Kőkereszt és Krisztus-alak

A kereszt eredetileg korpusz nélkül állt. A később ráhelyezett bronz Krisztus-alak Krasznai Lajos szobrászművész alkotása. A Köztérkép dokumentációja a felújítást követő magyar feliratot is rögzíti: „A SZÉKES KÁPTALAN. 1904.” A keresztet 2005-ben újították fel.

Andrea beküldése szerint az emlék jelenleg gondozott állapotban van. Fényképe és adatai segítenek abban, hogy gyűjteményünk látogatói is megismerhessék ezt a veszprémi keresztet.

Ma is az imádság helye

A Benedek-hegyi feszület vallási szerepe napjainkban is él. A veszprémi városi keresztút résztvevői több alkalommal a Margit-romoktól indulva jutottak el ide. A Veszprémi Érsekség 2024-es beszámolója szerint több százan kapcsolódtak be a közös imádságba; a 2025-ös meghívó ugyancsak a Benedek-hegyi feszületet jelölte meg az út végpontjaként.

A kereszt így egyszerre őrzi az elhunytak emlékét, elődeink hitét és a mai közösség imádságát. Aki felkeresi, egy város történetéhez és annak ma is élő keresztény örökségéhez kerülhet közelebb.

Köszönjük Farkasné Fülöp Andreának a fényképet, az adatokat és a történet megosztását!

A Benedek-hegyi kereszt azonosítója a térképünkön: UK00309, helye a beküldött koordináták alapján: 47.09873, 17.90188.

Fedezd fel gyűjteményünk további emlékeit a keresztek térképén! Ha te is ismersz megörökítésre érdemes keresztet, fényképedet és a hozzá kapcsolódó történetet a beküldőűrlapon oszthatod meg velünk.